A pénz az emberiség egyik legrégebbi és egyúttal legkevésbé megértett technológiája. Mindenhol körülvesz minket, mégis meglepően keveset gondolkodunk róla. Az emberek túlnyomó többsége úgy hagyja el az iskolát, hogy tud a genetikáról, a kvantumfizikáról vagy Róma történelméről — de fogalma sincs arról, hogyan jön létre a pénz, amit a pénztárcájában tart.
Kezdjük egy nagyon egyszerű kérdéssel: mire való a pénz? A válasz meglepően régi. Már Arisztotelész is leírta a Kr. e. 4. században, hogy a pénz három funkciót tölt be.
A pénz három funkciója
- Csereeszköz — lehetővé teszi, hogy dolgokat cserélj anélkül, hogy pontosan arra lenne szükséged, amije a másik félnek van.
- Értékmegőrzés — lehetővé teszi, hogy a mai munka vásárlóerejét a jövőre halaszd.
- Elszámolási egység — közös nyelvet alkot, amelyben különböző dolgok értékét össze tudjuk hasonlítani.
A jó pénz tulajdonságai
Ahhoz, hogy a pénz jól töltse be a funkcióit, bizonyos fizikai és logikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A pénztörténészek általában hatot szoktak megnevezni.
Az arany ötezer éven át tartotta helyét a pénzhordozók versenyében, mert mind a hat tulajdonságot átlag feletti módon ötvözte. Elég ritka volt, olvasztással osztható, sűrűség alapján ellenőrizhető, és örökké tartós.
A pénz hat tulajdonsága
- Tartósság — a pénz nem romolhat.
- Hordozhatóság — könnyen kell tudnod A-ból B-be mozgatni.
- Oszthatóság — kisebb és nagyobb egységekre kell bonthatónak lennie.
- Felismerhetőség — a másik félnek képesnek kell lennie az eredetiség és a mennyiség ellenőrzésére.
- Helyettesíthetőség — egy egységnek meg kell egyeznie egy másikkal.
- Szűkösség — és ez a legfontosabb. Ha bárki annyit gyárthatna belőle, amennyit akar, semmilyen értéke nem lenne.
Lényeg
- A pénznek három funkciója van: csere, értékmegőrzés, elszámolás. Ma a legproblémásabb a második.
- A jó pénz hat tulajdonsággal bír. A döntő a szűkösség.
- A pénz egy fejlődő technológia. Amit ma használunk, nem a végső szó.
